Program
A Concerto Budapest koncertje
A Concerto Budapest Koncertjén a Virtuózok második évadának különdíjasát, a mindössze 16 éves Abouzahra Mariam hegedűjátékát hallhatják a Kölcsey Központ Nagytermében. A zenekart a Liszt-, Kossuth- és Prima Primissima díjas Keller András dirigálja.
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. május 21. kedd, 19:00
A CONCERTO BUDAPEST KONCERTJE
Műsor:
Brahms: D-dúr hegedűverseny, op.77. / Beethoven: III. (Esz-dúr, „Eroica”) szimfónia, op. 55.
Közreműködik: Abouzahra Mariam (a Virtuózok második évadának különdíjas versenyzője) – hegedű / Concerto Budapest
Vezényel: Keller András
„Népszerű lesz-e valaha, bajos volna eldönteni.”– írta beszámolójában Johannes Brahms D-dúr hegedűversenyéről a Pesti Napló egykori kritikusa. Az 1879-es lipcsei ősbemutató óta eltelt közel másfélszáz év alatt a hegedűs szakma és a közönség is egyértelmű választ adott erre a kérdésre. Tény, hogy a Joachim József ösztönzésére született versenymű nem ad lehetőséget az öncélú virtuozitásra, helyette zenei mélységeivel, tömörségével és monumentalitásával kárpótol. Nem meglepő, hogy a zeneszerző és a hegedűs között szoros barátság szövődött. Joachim ugyanis az elmélyült előadóművészek azon típusához tartozott, aki számára a zenei értékek előbbre valóak voltak, mint a felszínes csillogás. Ezek az erények jellemzik Brahms alkotói életművét is, és jelölik ki helyét a zenetörténet legnagyobbjai között. Nem csoda tehát, hogy a D-dúr hegedűverseny némileg meglepte a kortársakat, mivel túlzottan szimfonikus jellegűnek érezték, ráadásul az is kiderült, hogy a zeneszerző eredetileg négy tételesre tervezte. Nyitó tétele terjedelmében és koncepciójában beethoveni súlyú és terjedelmű, melynek során a szólóhangszer csak egy magvas zenekari bevezető után jut szerephez. A tételvégi szokásos kadenciát - a harmadikéhoz hasonlóan - Joachim komponálta, Brahms stílusához tökéletesen alkalmazkodva. A középső Adagio érdekessége, hogy főtémáját nem a szólóhegedű, hanem az oboa szólaltatja meg, a hegedű fantáziaszerűen bontja ki az anyagot a háromtagú szerkezet során. A záró Allegro giocoso – melyben tökéletes egyensúlyba kerül a szólista és a zenekar – ellenállhatatlan táncos, örömteli lendületével fogja meg a hallgatót.
A klasszikus szimfónia műfaját – az ún. mannheimi iskola nyomdokaiba lépve – Joseph Haydn és Wolfgang Amadeus Mozart páratlanul gazdag életműve emelte a zenei alkotóművészet centrumába. Az ő kompozícióikban a legmagasabb szinten valósul meg az a tartalmi és formai egység, mely a klasszika alkotásait jellemzi. Beethovent partitúráiban jutott azonban tetőfokára a műfaj, arra a pontra, amikor már a mondanivaló, a szerzői szándék kezdi tágítani, szétfeszíteni a hagyományos kereteket. Változik az előadó együttes létszáma, a tételek száma, illetve sorrendje, zenén túli, program-jellegű elemek jelennek meg, majd a „Kilencedikben” megszólal az emberi hang is. Beethoven I. és III. szimfóniájának megszületését mindössze három év választja el, mégis meglepő Beethoven előrelépése a műfaj megújítása terén. Míg az 1800-as keltezésű I. C-dúr szimfónia a haydn-i mintát követve adott lehetőséget zeneszerzői érettségének bizonyítására, addig a III. Esz-dúr (Eroica) szimfónia az életmű talán legnagyobb meglepetését, a műfaj újjászületését jelenti. Az Eroica gyökeresen új utakat keres. Zenén túli asszociációt kínál amikor „hősi” szimfóniaként definiálja magát, melynek ajánlása eredetileg Napoleonnak szólt. A nyitótételben már nyoma sincs lassú bevezetésnek, két súlyos dúr akkord után máris a főtémával ismerkedünk meg. A terjedelmes szonátatételt követően öt szakaszból álló gyászindulót hallunk, aztán éles váltással egy scherzo következik. A zárótétel gyakorlatilag egy variációsorozat, melyben meghatározó szerepet játszik az ellenpontra épülő, polifón szerkesztésmód.
– baljos –
Ajánlatunk
Vászonra írt szenvedély: legendás filmzenék az Elfújta a széltől Az angol betegig. Hollywoodban minden korszakban más volt a szerelmi ideál, de egyvalami közös a szerelmes filmekben: a zene elsöprő ereje.
A Danubia évadának egyik legkiemelkedőbb koncertjén Händel, Mozart, Csajkovszkij legszebb zenéi mellett Frank Sinatra karácsonyi dallamai segítenek átéreznünk az ünnep valódi fényét.
Beethoven és Vivaldi egy szép nyári esten. A Max Richter izgalmas átdolgozásában felcsendülő Vivaldi-sláger tételei Beethoven legidillibb szimfóniájába ékelődve ígérnek új tapasztalatot a jól ismert műről.
Ajánló
Karády, Kabos és a fekete-fehér álmok - könnyű nyáreste a magyar filmgyártás aranykorának legfülbemászóbb slágereivel. Kedvenc dallamaink nagyzenekari lendülettel, koncerttermi…
Zenei körutazás hazánk lelki tájai Dohnányi, Kodály és Bartók zenéivel. Milyen is ez az ország? Reménytelen ugar vagy maga a…
Egy óra lázadás Beethovennel, az első igazi rockerrel. Hogy lehet egy kétszáz éves zene ma is ilyen pörgős és érzékeny…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
BitRaptors