Program
Boldogok, akik nem látnak
Romzsa Tódor püspök és vértanú alakja, története, az általa felmutatott és bejárt izgalmas életút rendhagyó és példaértékű. A hitelességét igazolja, hogy maga II. János Pál pápa avatta boldoggá 2001. június 27-én. A püspök a szovjet vallás- és egyházüldözés idején elutasította a Rómával való egység megtagadását, és egészen a vértanúságig hűségesen szolgálta híveit.
több
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2026. június 8. hétfő, 19:00
Lukácsy György
BOLDOGOK, AKIK NEM LÁTNAK
Misztériumjáték boldog Romzsa Tódor püspök tiszteletére
A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház előadása
Szereplők:
ILONA - Vass Magdolna
DOROTTYA - Fornosi D. Júlia
HENTESFIÚ APJA - Sőtér István
HENTESFIÚ - Szilvási Szilárd
CSEHSZLOVÁK LÁNY - Mónus Dóra
REFORMÁTUS NŐ - Gál Natália
KATOLIKUS NŐ - Orosz Melinda
ÚTONÁLLÓ 1 - Szabó Imre
ÚTONÁLLÓ 2 - Ferenci Attila
FRITZ 1 - Sőtér István
FRITZ 2 - Szilvási Szilárd
ASSZONY 1 - Mónus Dóra
ASSZONY 2 - Orosz Ibolya
ASSZONY 3 - Gál Natália
ASSZONY 4 - Orosz Melinda
HALLGATAG - Ferenci Attila
SZOVJET 1 - Szabó Imre
SZOVJET 2 - Szilvási Szilárd
GÖRÖGKATOLIKUS PAP - Sőtér István
PAP 1 - Ferenci Attila
PAP 2 - Sőtér István
PAP 3 - Szabó Imre
PAP 4 - Szilvási Szilárd
ASSZONY - Orosz Melinda
PUSKÁS LÁSZLÓNÉ - Mónus Dóra
VERES JENŐ - Sőtér István
KÉMNŐ - Gál Natália
BACSINSZKY - Szabó Imre
SZOVJET - Szilvási Szilárd
CHIRA - Orosz Melinda
NKVD TISZT - Ferenci Attila
TEOFÍLIA NŐVÉR - Orosz Ibolya
BERGMAN - Sőtér István
PAP - Szabó Imre
Díszlet- és jelmezterv: Ondraschek Péter
Rendező: Berettyán Nándor
Romzsa 1911. április 14-én született a kárpátaljai Nagybocskón, a Máramaros vármegye Rahói járásában görögkatolikus magyar családban. A huszti reálgimnázium után teológiai tanulmányait Rómában végezte. Itt szentelték pappá 1936 karácsonyán. 1937 júliusában tért haza Kárpátaljára, ahol a lelkipásztori munka mellett 1939-től az ungvári szeminárium spirituálisa és filozófiatanára volt. Jelmondata így hangzott: „Szeretlek téged, Uram, én erősségem; az Úr az én erősségem és oltalmam.”
Egy hónap múlva a Vörös Hadsereg megszállta és a Szovjetunióhoz csatolta Kárpátalját. A szovjet vallás- és egyházüldözés idején – amely a görögkatolikus egyház megszüntetésére, az ortodox egyházba való beolvasztására irányult – Romzsa Tódor püspökként a békés ellenállás fontos alakjává vált. Határozottan elutasította a Rómával való egység megtagadását, kitartásra és egységre szólítva papjait és híveit. A katolikusok ellen rágalomhadjáratot indítottak, templomaikat lefoglalták, mindennaposak voltak a letartóztatások, a kirakatperek, a szibériai száműzetések, börtönbüntetések és merényletek.
Munkássága az etnikumok közti ellentétek kibékíthetőségének is szép példája – magyar volt, de természetesnek tartotta, hogy mindegyik papjával, híveivel azok nyelvén beszéljen.
Ellenálló tevékenysége miatt 1947-ben Hruscsov, az Ukrajnai Kommunista Párt Központi Bizottságának vezető titkárának a kérésére Sztálin engedélyezte titkos likvidálását, Pavel Szudoplatov KGB tábornokot bízva meg az akció felügyeletével. A lókai filiális templom felszenteléséről kísérőivel együtt hazafelé tartó püspök lovaskocsiját a szomszéd falu, Iványi közelében katonai teherautójukkal elgázolták, a sebesülteket agyba-főbe verték. A főpap nem halt meg, de súlyosan megsérült, beszállították a munkácsi kórházba. Itt a sikeres műtét után egy kórházi takarítónőnek álcázott KGB ügynök méreginjekciót adott be a püspöknek. Romzsa Tódor halála a 1947. november 1-jére virradó éjszakán állt be.
A merénylet célja a hívők megfélemlítése, a papok megtörése volt. A püspök 1947. november 4-i temetése gyásznap volt Kárpátalja görögkatolikusai számára. Az ungvári görögkatolikus katedrális kriptájában temették el, de 1949-ben, amikor a szovjet hatóság átadta a templomot az orosz ortodox egyháznak, elterjedt a hír, hogy testét elszállították. 1998. június 3-án Puskás László (életrajzírója) találta meg az ereklyéket az 1990-től már ismét görögkatolikus székesegyház szétrombolt kriptájában. Az ereklyéket 2003. június 26-28-án ünnepélyesen átszállították Ungvárra, és elhelyezték a székesegyház Szent Kereszt mellékoltárában.
Ajánlatunk
Szíria hangjai és Seherezádé meséi. Malek Jandali zongoraversenyének európai bemutatója. A jelen drámája a múlt emlékképeivel, egy otthonként kapott, de azt kényszerűen elhagyott táj szépsége és fájdalma.
Zenei bravúr: Beethoven és Rachmaninov 3. zongoraversenyével tér vissza Balog József, aki főnixmadárként, betegségéből újjászületve varázsolja hatalmas ünneppé a Danubia szezonzáróját a Zeneakadémián.
Emblematikus filmzenék A bagdadi tolvaj zenéjétől a Psychón át a Star Wars főtémájáig. Válogatás olyan zenékből, amik saját jogukon is a huszadik vagy huszonegyedik század klasszikusai közé tartoznak.
Ajánló
Hagyomány és innováció – az év első nagy eseményén! A klasszikus Strauss-művekhez Ravel elsöprő erejű tánckölteménye, a La Valse társul,…
A zenegyűlölő 3.0 - Leszámolás a FILMZENÉVEL - Janklovics Péter és a Danubia Zenekar Szép
Budapest Kongresszusi KözpontA sikerszéria záróepizódjában a nagy klasszikus filmzenék esnek áldozatul Janklovics Péter humor-pörölyének, amellyel szétcsap a Volt egyszer egy vadnyugat, a Harry Potter vagy épp…
Karády, Kabos és a fekete-fehér álmok - könnyű nyáreste a magyar filmgyártás aranykorának legfülbemászóbb slágereivel. Kedvenc dallamaink nagyzenekari lendülettel, koncerttermi…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
BitRaptors