Podujatie
Cseresznyéskert
Georges Banu, a kortárs színház kiemelkedő kritikusa és elemzője így ír nagyszerű könyvében, a Színházunk, a Cseresznyéskertben: „Csehov lassan írja a Cseresznyéskertet, moszkvai megrendelőinek legnagyobb kétségbeesésére, akik táviratokkal ostromolják. Viac
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: streda, 15. máj 2013, 19:00
A darabban szereplő cseresznyefák már semmilyen gazdasági hasznot nem hoznak, hiszen még az aszalt cseresznye régi receptje is elveszett, mondja Firsz, az öreg szolgáló – így már csak a múló szépség forrásául szolgálnak. Csehov teljesen »feleslegesnek« minősíti a kertet pénzügyi szempontból, anélkül, hogy szimbolikus értékét ez bármennyire is csorbítaná. Sőt, talán még inkább növeli, hiszen mentesül minden más célszerűség terhétől. A cseresznyefák, amelyeket elkezdenek kivágni – még mielőtt a kiutasított tulajdonosok elvonultak volna, még mielőtt holttesteik kihűltek volna, – egy ritmusváltás világos tünetei: a történelem felgyorsul, a vágyak sietősek, a győzőknek nincs pazarolni való idejük. A cseresznyéskert pusztulása jövendő gaztetteket vetít előre, gyilkosságokat, katasztrófákat, hiszen Csehov mondja: »előbb a fákat vágják ki, aztán a fejeket vágják le«”.
„Minden test megtartja egyenes vonalú, egyenletes mozgását, vagy nyugalmi állapotát mindaddig, amíg egy másik test vagy mező mozgásállapotát meg nem változtatja. Ez a tehetetlenség törvénye. Minden ember megtartja egyenes vonalú, egyenletes életét, vagy nyugalmi állapotát mindaddig, amíg egy másik ember (test) vagy aura életállapotát meg nem változtatja. Akkor ez az emberi tehetetlenség törvénye. Engem az érdekelne, hogy mitől mozog a másik test? Ki az, aki képes önmagától mozogni? Az ő energiája miből keletkezik? Továbbá az, hogy egy-egy mozgásállapot változás mennyi kopást okoz azokban a testekben? És hány mozgásállapot változást bír ki egy ember (test)? Vagy nincs szabály? Az anyag minőségétől függ minden? Mi van, ha nincs mozgásállapot változás? Akkor nem mozog semmi (senki) sem? Akkor mitől múlik el az ember mégis?
Az idő nem fizikai egység, emberi találmány. Nincs tömege, nincs formája, íze vagy színe. Csak egy ritmikus beosztás a halál mérőszalagján. Mindenki máshogy kezeli. Van, aki fél tőle; van, aki szembemegy dacból; van, aki rá akar ülni; van, aki elcsalná; van, aki úgy csinál, mintha nem lenne; van, aki megpróbálja kihasználni; és van, akit már régen legyőzött. Kevés van, aki tudomásul veszi. Kinek van igaza? Idővel kiderül?” (Dömötör Tamás)
Naša ponuka
Ki a fene jár manapság komolyzenei koncertre? Jó reggelt, a vizet se kútból merjük már! A szimfonikus zenei stand-up esten Janklovics Péter nevettet és segít megkedvelni a klasszikus zenét.
Beethoven és Vivaldi egy szép nyári esten. A Max Richter izgalmas átdolgozásában felcsendülő Vivaldi-sláger tételei Beethoven legidillibb szimfóniájába ékelődve ígérnek új tapasztalatot a jól ismert műről.
Zenei bravúr: Beethoven és Rachmaninov 3. zongoraversenyével tér vissza Balog József, aki főnixmadárként, betegségéből újjászületve varázsolja hatalmas ünneppé a Danubia szezonzáróját a Zeneakadémián.
Tipy
Hogy operába, één?? Üljek a szűk nyikorgós széken tízezerért öt órán keresztül várva, hogy a kövér nő végre tényleg meghaljon?…
Emblematikus filmzenék A bagdadi tolvaj zenéjétől a Psychón át a Star Wars főtémájáig. Válogatás olyan zenékből, amik saját jogukon is a…
Karády, Kabos és a fekete-fehér álmok - könnyű nyáreste a magyar filmgyártás aranykorának legfülbemászóbb slágereivel. Kedvenc dallamaink nagyzenekari lendülettel, koncerttermi…
Upozornenie! Časový limit na nákup čoskoro vyprší!
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.
BitRaptors